2014.07.14.
09:28

Írta: Silye Sándor

A cél, az eszköz, a játék és a futball vb

Véget ért hát a négy esztendőnkénti legnagyobb labdarúgó verseny, a világbajnokság Brazíliában. Ki, ki döntse el, megérte vagy sem egy hónapon keresztül nappal, éjjel a mérkőzések igézetében tölteni a hosszú perceket, órákat? Felemás világbajnokság volt, annyi szent. Több volt a kevésbé nézhető találkozó, mint az élvezetes futball. Tartok tőle, ez a tendencia mindinkább fokozódik majd. Mert: a cél szentesíti az eszközt, a célfutball fontossága háttérbe szorítja a látványos, bravúros megoldásokat. Előbb, utóbb életszerűvé válik Moldova György sok, sok éve írt víziója: mindkét csapat leül a saját gólvonalára, a labda középen, kezdeményezzen a másik. Na, arra várhatnak, 0-0 a vége, az iksz jó mindenkinek... Ne legyen így! Oké jöhet a célfutball, de a cél legyen a több gól szerzése (nem arra az egyetlenre gondoltam...), döntsön a gyorsaság, ha szükséges, legyen óvatosság, ami ne legyen azonos az unalommal. Mert a labdarúgás kedvenc volt, kedvenc most is, maradjon hát az.

Németország az egész vb-t tekintve megérdemelten nyert. Játékuk erőteljes, csapatuk a legegységesebb volt, és végre nem csupán "daráltak", de játszottak is. A finálé másik résztvevője, a szervezett játékot bemutató, a biztonság szentségét szem előtt tartó Argentína is nyerhetett volna, erre megteremtette a lehetőséget, de a lehetőség csupán lehetőség maradt. Hollandia nyugodtan kiteheti az ablakba a bronzérmet, szerettük Costa Rica őszinte, nyílt futballját, színfoltot jelentett Chile, Mexikó, Kolumbia, és még néhány esélytelennek tartott ország futballja. Csalódást okozott Brazília, bár a mostani csapatuk elérte a maximumot a négy közé jutással, Neymarral és nélküle. A spanyolok ideje lejárt, Olaszország kezdheti jószerivel elölről, Anglia nem tudott élni azzal, hogy világsztárok sokasága játssza az angol bajnoki küzdelmeket - szerte a nagyvilágból. Vagy éppen ez a baj Albion fiaival? 

 Hogy milyen volt hát az idei labdarúgó világbajnokság? Felemás. Az biztos, sokáig beszélünk még róla. De csak kisebb részben az emlékezetes meccsek, szép megoldások miatt. De mégis amondó vagyok: lehetőleg ezek maradjanak meg jó emlékezetünkben, s bízzunk benne, 4 év múlva ismét olyan focit látunk amiért szeretjük ezt a sportágat: gyorsat, nagy iramút, erőteljeset, gólokban gazdagot.

Reméljük, az nem érdemli ki az ósdi jelzőt!

Szólj hozzá!

Címkék: jövő jelen Múlt Unalom labdarúgó Labdarúgóvb vége. Célfutball? vagy óvatosság?

süti beállítások módosítása